Teendők, segítség, ha kerékpáros baleset ért minket. 2019. április 04. 15:44

Ehhez a témához úgy gondolom, hogy mindenképpen kell egy kicsit „szakmázni”. Igen, ez száraz és unalmas, de akár tanulságos is lehet. Mi is lehetünk ugyanis statisztikai adatok. 2016-ban 16 627 személysérüléses közlekedési baleset történt. Ezek közül 1778 okozói és 1895 elszenvedői voltak kerékpárosok. 73 közülük meghalt, 3306 megsérült. A kerékpárosok által okozott közlekedési balesetek legfőbb okai az elsőbbség meg nem adása és a sebesség nem megfelelő megválasztása (az útviszonyokhoz) voltak. A személysérüléses közlekedési baleset azt jelenti, hogy a baleset során valakinek sérülése keletkezett. A sérülés fokától függően a baleset lehet könnyű, súlyos és halálos. Érdekes tény, hogy a közlekedői csoportok közül a második legnagyobb számban (10,7 %) a kerékpárosok okoznak balesetet. Az okozók körében természetesen a személygépkocsi-vezetők állnak az első helyen.


Ha egy kerékpáros közlekedési balesetet szenved, az esetek nagy százalékában személysérülés történik. Itt és most azokat az eseteket tárgyaljuk részletesebben, ahol más volt a baleset okozója és elsősorban személysérülés történt. Azt azonban ne felejtsük el, hogy ha mi okozunk balesetet (legyünk a közlekedés bármely résztvevői), ne hagyjuk el a helyszínt és vállaljuk tettünk következményeit!


Bekövetkezett a baj, közlekedési balesetet szenvedtünk biciklizés közben. Mit tegyünk először? Ez sok mindentől függ! A legfontosabb, hogy ha rendőri intézkedésre kerül sor, akkor semmiképpen ne változtassuk meg a helyszínt! Ne toljuk be a biciklinket a szomszédos árnyékos utcába, ne álljunk be a közeli parkolóba, a helyszínt tilos megváltoztatni! Dokumentáljunk! Ma már mindenki rendelkezik okostelefonnal, amíg várunk a rendőri intézkedésre, addig fényképezzük le magunknak nyugodtan a részes járműveket, a keletkezett sérüléseket, az okozott károkat.


Mi történt? Csak úgy magunktól elestünk és levertük a térdünket, könyökünket. Igen, ilyen is van… Szedjük össze magunkat és menjünk haza, majd fertőtlenítsük sebeinket. Ha a biciklink megsérült, vigyük szervizbe.


Ha csak úgy magunktól elestünk (ezt hívják magános balesetnek), és komolyabb sérülésünk keletkezett (nem tudunk lábra állni, valamelyik testrészünk furcsa szögben áll és/vagy nem tudjuk mozgatni, erősen megütöttük a fejünket és szédülünk, kettős látásunk van stb.), akkor hívjuk a 112 egységes európai segélyhívó számot. Ennek a működéséről a későbbiekben még írok.
Fontos, és nem lehet elégszer elmondani: kerékpározáskor minden esetben viseljünk bukósisakot, hogy megóvjuk magunkat a komolyabb fejsérülésektől! Bukósisakban ha esel és beütöd a fejed (szvsz. koppan a sisakod a földön), az kuka. Ha nincs rajta sérülés, akkor is. Az ütéselnyelő zónák láthatatlan módon is sérülhetnek, utána pedig nem látja el a sisak a funkcióját. Ne ezen akarj spórolni, legközelebb az életed múlhat rajta.

Ha nem egyértelmű a felelősség kérdése, rendőri intézkedést kell kérni a 112-es segélyhívó számon, az eljárás során majd megállapításra kerül, hogy ki okozta a balesetet.
Ha egy másik fél volt a baleset okozója, de úgy látod, hogy senki nem sérült meg, viszont anyagi károd keletkezett, javasolt rendőrt hívni. Ez esetben szintén hívd a 112-t. Ne próbáld semmiképpen a helyszínen rendezni a károd zsebbe, mert ha utólag derül ki bármilyen további költséged, akkor azt bukhatod. Jobb mindig a hivatalos utat járni, még ha időben hosszadalmasabb is. Hívj rendőrt, mert később egyes tényeket nem fogsz tudni bizonyítani, és a biztosító felé is lehetnek kellemetlenségeid. A kék-sárga baleseti bejelentő kb. semmire nem jó, az alapján csak akkor fizet a biztosító, ha az okozó az ő kérdésükre is elismeri a felelősségét. Lehet, hogy a helyszínen elismeri és ráírja a papírra, de utána azt mondja, hogy nem ő volt. Ha pedig rá sem írja, csak felrajzoljátok a történteket, az általában veszett fejsze nyele. Ha kértél rendőri intézkedést, akkor a biztosító sem fog a felelősség kérdésében kötekedni veled. Az okozóval szemben pedig akár szabálysértési eljárás is indulhat.
Ha valaki megsérült, akkor mindenképpen hívjatok rendőrt és mentőt. Nem kell különböző helyekre telefonálni, pont erre találták ki a 112-es segélyhívó számot. A hívásfogadó operátor értesíti a megfelelő szerveket. Ha olyan állapotban vagy, telefonálj te, mert már hallottam olyan történetet is, hogy az okozó azt állította, hogy ő kihívta a rendőröket, közben pedig nem is. Aztán vártak már vagy egy órája, amikor még mindig semmilyen segítség nem érkezett, és kiderült, hogy kamu volt a hívás. Figyeljetek arra, hogy a baleset után a szervezetben még dolgozik az adrenalin, tehát előfordulhat, hogy rögtön nem is érzitek egy nagyobb ütés hatását. Mire kiérnek a rendőrök, addigra megérkezhet a fájdalom is, ha esetleg külsérelmi nyom nincs is. Még ilyenkor sem késő mentőt hívni. Ha később lenne hányingered, szédülnél, valamelyik testrészedet nem tudnád rendesen mozgatni, akkor látogass el a baleseti sebészetre és mondd el, hogy közlekedési balesetet szenvedtél. A sérülések gyógytartamától (8 napon belül vagy azon túl) is függ, hogy szabálysértési vagy büntetőeljárásban bírálják el az esetet. Ez utóbbi esetben sokkal szigorúbb eljárási szabályok és büntetési tételek vannak.

Cserbenhagyás esetén (ez azt jelenti, hogy a balesettel érintett jármű vezetője elhagyja a helyszínt, de csak anyagi kár történt, személyi sérülés nem) vagy segítségnyújtás elmulasztása esetén (ez a bűncselekmény akkor valósul meg, ha valaki elhagyja a helyszínt adatai hátrahagyása és segítségnyújtás nélkül) fontos, hogy igyekezzünk minél több részletet megjegyezni, már amennyire abban a néhány pillanatban telik tőlünk. Ilyenkor célszerű a tanúk adatait elkérni, és mindenféleképpen kérjünk rendőri segítséget a már sokszor említett 112-n. Nem hiábavaló, ne hagyjátok, hogy a bűnös elkerülje a felelősségre vonást.
És akkor most néhány mondat a 112 működéséről. Az ezen hívószámra (és egyébiránt a 104-re, 105-re, 107-re) érkező hívásokat országos illetékességgel két hívásfogadó központban, Szombathelyen és Miskolcon képzett hívásfogadó operátorok fogadják. A hívások besorolása nem területi elv, hanem leterheltség alapján történik. Erre figyelemmel a hívásfogadók az ország nagy részén nem rendelkeznek helyismerettel. A hívások fogadás és kezelése előre meghatározott szabályok alapján történik. Amikor felhívjuk a segélyhívó számot, mutatkozzunk be, mondjuk el honnan telefonálunk és azt, hogy baleset történt, mely során történt személyi sérülés vagy anyagi kár keletkezett. Igyekezzünk az esemény helyszínét minél pontosabban meghatározni, mondjuk el melyik megyében, melyik településen és utcában vagyunk. Ha lakott területen kívül történt az eset, próbáljuk a helyszínt minél pontosabban behatárolni (pl.: x és z település között a második körforgalom után kb. 200 méterrel vagy az y számú úton az akármilyen benzinkúttal szemben). A hívásfogadó operátor minden kérdésére igyekezzünk válaszolni, még ha úgy gondoljuk, hogy felesleges dolgokat kérdez is. Ez alapján fogja tudni pontosan beazonosítani a helyszínt és bevonni a megfelelő készenléti szerveket. Így nem kell külön a mentőknek és a rendőrségnek elmondanunk, mi történt.
 
Ha anyagi kárunk keletkezett vagy sérülést szenvedtünk, kérjük el az okozó kötelező felelősségbiztosítójának nevét és a kötvényszámát. Ha történt rendőri intézkedés, akkor ezt rögzítik, de nem muszáj hivatalos úton kikérni, ha a másik fél együttműködő.
Ezek ismeretében jelenthetjük be a kárigényünket a biztosító felé. Ha indult rendőri eljárás, akkor valószínűleg annak lezárultáig nem fognak fizetni, de az igényünket minél előbb be kell nyújtanunk. Ehhez gondoljuk át és írjuk le tételesen, hogy miben keletkezett kárunk, az adott terméknek mi a gyári száma (ha van), mikor gyártották, mennyi az újkori és jelenlegi értéke, azon milyen sérülés keletkezett. A megrongálódott dolgokról készíthetünk és a biztosítónak küldhetünk fényképfelvételeket. A kerékpárunkat mindenképpen vigyük el egy megbízható szervizbe, vizsgáltassuk át és kérjük, hogy állítsanak ki igazolást a sérülésekről, a javíthatóságról és annak várható költségeiről vagy ha nem javítható, a keletkezett kár mértékéről. A tönkrement holmikat ha nem muszáj, ne dobjuk ki, tegyük el azokat a biztosítási kárrendezés lezárultáig.


Ha sérülést szenvedtünk, az ezzel összefüggő költségeket is mutassuk ki a biztosítónak, a gyógyászati segédeszközökről, sebkezelőkről készült nyugtákat őrizzük meg.
Ha betegszabadságot kellett igénybe vennünk, azt is jelezzük, a biztosító majd tájékoztatást ad, hogy milyen dokumentumokat kell benyújtanunk.
Ha nem történt rendőri intézkedést, nem volt szemtanú és a másik fél nem ismeri el, hogy ő a felelős a baleset bekövetkezéséért, akkor minden kárt neked kell viselned.
Remélem, hasznosak voltak a fenti információk, de soha ne legyen rájuk szükségetek. Vannak olyan balesetek, amik odafigyeléssel elkerülhetőek. Közlekedjünk körültekintően, tartozzunk a közlekedők bármely csoportjához.


Balesetmentes közlekedést kívánok!


Dezső Csilla

A statisztikai adatok forrása: Közlekedési baleseti statisztikai évkönyv 2016
A szakmai segítségért köszönet az érintett munkatársaimnak és Hablicsek Nikoletta r. ezredesnek.